Six Day

Zayn szemszöge:

-Jennifer!-mondogatta folyamatosan Jenni nevét. Betakartam, majd kimásztam a repülőből és körül néztem hátha itt van Jenni. Itt volt és épp....

-Hagyd abba Jenni!-ordibáltam teli torokból, majd oda futottam hozzá és próbáltam lefogni ami nem ment valami sikeresen, de jött végre a felmentő sereg.

-Normális vagy?-kérdeztem.

-Miattam vagyunk itt!-zokogott.

-Ne hibáztasd magad azzal semmire se  megyünk!-nagyon megsajnáltam szegény de igazából félig meddig az ő hibája. Síri csend állt be csak Jenni halk zokogása meg a tenger morajlása törte meg a csendet. Senki se mert megszólalni. Ebben a  percben a néma csend tudta megnyugtatni Jenni-t aminek csak örülni tudtam. A lányok 50%  törékeny és a másik 50% erős kemény de nekik is van szívük. Lassan felemeltem Jenni-t, majd nagy nehezen bebújtam a repülő gépbe és letettem Harry mellé, hátha  Harry jobban lesz ha holnap meglátja Jenni-t. Remélem, majd össze jönnek ha kijutunk innen..

-Nekünk is kéne aludni egy picit, hosszú nap volt ez a mai!-jött be Liam, majd mindenki megfogadta a  tanácsát és bebujt a takaró alá és aludni kezdet. Itt a szigeteken este hidegebb van mint gondoljuk. 

FBI vezetőjének szemszöge:

-Tényleg nem tud semmit?-fordultam a kislány felé.

-Sajnálom semmit csak annyit, hogy a barátnőm Jennifer vezette a repülőt és hogy minden rendben volt az ellenőrző úton!-szipogott.

-Rendben köszönöm a segítségét!-álltam fel majd az ajtó felé tártam kezem.

-Viszlát!-szípogta, majd kitopogott. Kitámasztottam a testem a falnál.

-K*RVA ÉLET!-söpörtem le mindent az asztalról, majd ököllel beleütöttem a  falba. Vártam vagy öt percet,  majd kimentem az irodámból.

-Jelentést a repülőgépről!-ordibáltam el magam, majd becsaptam magam mögött az ajtót.

-Itt van!-lépetbe Conor majd letette az asztalomra.. Nagy sóhajjal elvettem a papír köteten fetrengő dosziét, majd elkezdtem nézegetni. "A repülő neve EG78 , tavaly került a Flipper légitársasághoz! One Direction vásárolta fel mint magángép....................A felszállás óta semmi híre, sehol nem lehet bemérni. Mintha  a föld nyelte volna el.

-David aludnod kéne már!-jött be feleségem.

-Nem!-válaszoltam, majd folytattam az olvasást. A remény hal meg utoljára.Bíztos vagyok benne, hogy még élnek.

Annie szemszöge:

Kiléptem az ajtón, majd beszálltam a kocsimba és elindultam haza. Nem igaz, hogy nem tudját megtalálni Jenniéket. Gondolkozásommal együtt, beálltam a kocsival a garázsba és felmentem a lépcsőn.
-Szia kicsim!-köszönt a párom.
-Szia drágám!-köszöntem, majd menedékként megöleltem. Bódító illata teljesen elkábított. Ez az illat egyedi, imádom.
-Nem kell sírni!-simogatta  a fejem búbját.
-Próbálom...!-suttogtam, majd elaludtam ölében.

Harry szemszöge:

Halk szuszogásra ébredtem magam mellett.Lassan a halk irányába fordultam ami megszűnt. Félve kinyitottam a szemem és Jenni-vel találtam magam.

-Megszoknám ha mindennap erre a csodára ébrednék!-na jó ez már kicsit nyálasra sikeredett de remélem Jenninek tetszett. Nem jött válasz, csak egymás szemébe néztünk. Jenni száját kuncogás hagyta el, majd megsimogatta az arcom és felült. Én is próbáltam felülni de szerencsémre nem sikerült.

-Maradj!-végre megszólalt az ő ártatlan szép hangján. Felállt és elment. Vissza fordultam és felhuppantam egy rózsaszínű felhőre és elsuhantam az álmok világába. 

Jenni szemszöge:

Nem tudom, hogy kifejezni mennyire beleszerettem Harry-be. Olyan édes és tudja hogy kell az ember felvidítani még ebben az időszakban is.. Nagyon jólesett mellette ébredni. Más volt mellette ébredni mint az exemnél. De úgy érzem mintha nem ő lenne az igazi vagyis nem tudom olyan furcsa érzés. Leültem az egyik épségben maradt székre,  majd kezembe temettem a fejem és lehunytam a szemem. Mi lesz velem..Harry-vel, velünk, a fiúkkal az életemmel. Ah remélem valaki azért keres minket.Lehet, hogy észre se vették. Lassan felálltam, majd vissza bújtam a  takaró alá Harry mellé. Csak valaki jöjjön, már értünk. Simán éhen halhatunk itt a semmi közepén.
-Jenni!-cirógatta az arcom. Semmi kedvem kinyitni a szemem, hogy lássam még mindig itt vagyunk a szigeten.
-Hagyjál!-nyöszörögtem, mire a cirógatás abba maradt. Na jó nekem kell ez a cirógatás.
-Harry?-nyitottam ki a szemem.
-Igen?-fordult felém.
-Semmi!-suttogtam bambán.-Hogy vagy!-feküdtem vissza és ránéztem.
-Jobban!-mosolygott, majd egyre közelebb jött. Lehunytam a szemem és vártam hátha tényleg érezni fogom a "tüzet". Vártam..vártam míg valaki hangos röhögésbe kezdett. A biztonság miatt csak az egyik szememet nyitottam ki és mit láttam Harry nevetett.
-Kösz!-bokszoltam belé, majd a legváratlanabb pillanatban Harry megcsókolt. Nem mondom, hogy utáltam kifejezetten élveztem, na jó életem legjobb csókja volt. Éreztem a tüzet is. Egyikünk se húzódott el a másiktól inkább, hogy egymás karjaiban voltunk. Az első csók érintése olyan különleges boldog pillanat, hogy az emberek legszívesebben soha nem fejeznék be. Az első csók után más lesz az érzelmek, a mosolyok a levegőben különös meleg, pozitív energiák áramlanak. Az első tüzes csók után szeretem belé....Harry-be.

Remélem mindenkinek tetszett. Várom a komikat, pipákat, féliratkozókat.