Prológus

A tenyerem izzadt, a szívem gyorsan vert már annyira, hogy ki akart szakadni a mellkasomból.

-És ha még se  sikerült?-néztem a mellettem ülő Annie-ra. Nem válaszolt csak megsimogatta a hátam és megölelt.A nevem Sarah Higgins és 20 éves vagyok. Mellettem a legjobb barátom Annie ül akit tanfolyamon ismertem meg.Most együtt várjuk a végeredményt. 

-Izgulok nagyon!-suttogtam. 

-Én is!-mosolygott Annie. Már alig kaptam levegőt, mikor a  tanárom Aaron jött ki. Gyorsan Annie-re kapta a  tekintetét. A mosoly lehervadt rólam, majd Annie-renéztem aki vigyorgott, mint a  tejbe papi.

-Annie neked sikerült!-adta át a levelet Aaron, majd felém fordult. Kihúzott egy levelet. A remény sohase hal meg.

-Jenni!-mondta ki a nevem Aaron. Alig vettem levegőt annyira izgultam. A kezemet Annie nagyon  szorongatta. Most mi lesz?

-A bírák szerint nagyon jó voltál így holnap  szeretnék ha elvinnél pár hírességet egy fontos előadásra, mivel megbetegedett Jane!-mosolygott, majd oda adta a levelet melyen ott volt a bírák pecséte. Felugrottam, majd Aaron és Annie nyakába ugrottam, akik nem bírtak el így feldőltünk. A folyosót nevetésünk töltötte be. Nagy nehezen mind a hárman felkeltünk. A borítékot a pulcsim zsebébe dugtam, majd elindultunk kifelé.Nem árt néha tudatosan irányítani önmagunkat, hogy észrevegyük a boldog pillanatokat. Nem szabad ezeket könnyen elengedni. Szabadjára kell engedni az érzelmeket, hogy valóban kiélvezhessük minden pillanatát. Ha beleégnek a tudatunkba, ezekből lesznek a legszebb emlékek.A boldogság egy állapot, ami addig tart, amíg hiszel benne, jön ő, ha hívod, de ha félsz tőle, eltűnik az életedből. Na nem mintha olyan messzire menne. Ott lesz ő mindig körülötted, csak lehet, hogy nem fogod észrevenni. Tenni kell érte, hogy meglásd. Elfogadja, ha nem törődsz vele, és azt is, ha befogadod. Ő ilyen. Feltétel nélkül létezik. De neked kell hinned benne.Úgy őrizd a felhőtlen boldogság pillanatait, mint értékes drágaköveket - váratlanul érkeznek, és mámorító izgalommal töltenek majd el.A boldogság törékeny dolog. Semmi tartósat nem lehet rá építeni. Csak a kötelesség maradandó.Oly kevés boldogság ért ezelőtt az életben, hogy amit most kapok, azt felemésztem abban a pillanatban!Sokkal több Boldogságot lehet találni a földön, mint ahogy általában hiszik, de az Emberek legnagyobb része soha föl nem fedezi őket.Boldoggá tesz, amit csinálsz? Ha nem, akkor csinálj valami mást! Boldog vagy ott, ahol vagy? Ha nem, akkor menj máshová. Ha itt sem vagy boldog és máshol sem voltál az, akkor nem a helyet kell megváltoztatnod, hanem a hozzáállásodat.

-Na hát holnap találkozunk!-zökkentett ki Annie, majd megölelt én persze vissza öleltem és elindultam haza. Nagyon várom a holnapi és nagyon izgulok, hogy kiket fogok én "szállítani". Ezekkel a gondolatokkal álltam be a zuhany alá. Jól esett felfrissülni a sok izgalom után. Mikor végeztem a zuhanyozással, felöltöztem a kedvenc pizsimbe amin cuki macik mosolyogtak és bebújtam a pihe-puha ágyamba, majd tapsoltam kettőt és sötétség támadt. Tíz perc után már a felhőkön ugráltam.